Vezetőképzés a cserkészeknél

A mai vezetőképzés alapjai 1913-ig nyúlnak vissza. A csapatokból küldött jelöltet életkora és betöltendő feladatköre szerint képezzük ki. Ma öt szinten foglalkozunk jelöltekkel a következők szerint: Őrsvezetőképzés (14–18 évesek). Az ő feladatuk 4-9 cserkész kisközösségének irányítása. Segédtiszti-vezetőképzés (18 évnél idősebbek), ahol rajparancsnokokat nevelünk ki, ők 2-8 őrs életét hangolják össze. Cserkésztiszti-vezetőképzés (a segédtiszti képzést végzettek körében). Ők több rajt, csapatot vagy egész szövetséget irányítanak. A két következő szintre csak meghívással lehet eljutni. Ezek a kiképzőképzés, valamint képzésvezető-képzés.

Minden képzés három részből áll: Előfeladatokból (szintfelmérés, elméleti tanfolyam és feladatok). Legalább egy hetes táborból, ahol a tényleges kiképzés folyik, és vezetői munkából.

A képzés legnehezebb része maga a tábor, ahol a teljes embert képezzük napi 24 órában. A napirend percre be van osztva, és nagyon sokat követelünk a feladatokon keresztül. A jelölt megismerkedik korlátaival, és olyan helyzetekkel, ahol csak magára számíthat. Így szembesül saját erejével, mi pedig nyugodtan rábízhatunk később egy rajt, hogy felelősséggel vezesse.

A tábor napirendje reggel 7-től este 11-ig pontosan be van osztva, a jelölt a fennmaradó időben kap lehetőséget, hogy kapott feladatait a reggeli zászlófelvonásig elvégezze. A táborban a jelöltek a vezetői munkához szükséges ismereteket kapják meg, amelyek a cserkészélet egészét felölelik.

A tábori terhelés és a programok titkosak, amelyeket nem mondunk el senkinek, aki nem végezte el a tábort. Ezek a titkok összekötnek bennünket. Az egyes „évfolyamok” között is kapcsot jelent, hogy az események ugyanazok kevés különbséggel. Így hasonlóak az élményeink. Sajátosak is, mert a titkokat csak azok ismerik, akik vállalkoztak a táborra, ez vonzó azok számára, akik még nem végezték el. A tábor végén kiosztott jelvények is titkot hordoznak magukban, így bár látszanak, jelentésüket csak azok értik, akik be vannak avatva.

A táborban a vezetők arról az oldalukról is megismerik az embereket, hogy mennyire képesek egy adott helyzetet megoldani együttműködve másokkal. Ezek a benyomások fontosak, mert a képzést vezető parancsnok feladata eldönteni, hogy ki kaphatja meg a jelvényt. Ha valaki erre alkalmatlan, akkor hazaküldik! Nem vállalhatjuk, hogy olyan emberre bízzanak gyerekeket, akik nem alkalmasak erre! Ettől függetlenül továbbra is szeretjük őket, és ha szükségük van rá, segítünk nekik. A tábort csak úgy lehet jól csinálni, ha a jelölt bízik kiképzőiben, a kiképző pedig szereti a jelöltjeit!

A tábor utáni feladatokban a jelöltek bizonyítják, hogy amit megtanultak, azt tényleg tudják, a feladatkörüket képesek jól betölteni és méltán bízott bennük vezetőjük.

A tábor után a jelölt még mindig jelölt marad, csak tapasztaltabbá lett! A csapatában ellátja feladatát, és így a táborban megszerzett tudását próbára teheti. Az őrsvezetők esetében ez 1-2 hónapot jelent, a segédtisztek esetében 6 hónapot. Ebben a munkában a törzs továbbra is támogatja, segíti őket. Végül a táborparancsnok dönt, hogy kaphatnak-e képesítést! Aki megkapta, jogosult bizonyos feladatok elvégzésre és tisztségek betöltésére.

Mindezek a keretek, módszerek és eszközök a cserkészetben dolgozó vezetők felkészülését és a csapatok hatékony működését szolgálják. A vezetőképző nem öncélú, hanem a csapatokat szolgálja, így évről évre minden pontját átvizsgáljuk. Ez biztosítja naprakészségünket és  hogy mindinkább olyan vezetőket képezünk, akik a csapatok elvárásainak, az előttük álló kihívásoknak megfelelnek.

Solymosi Balázs cst.